A hazai könyvkiadás gyakorlatában viszonylag ritkán fordul elő, hogy klasszikus világirodalmi műveket a kiadók újrafordíttatnak, és nem a klasszikusnak számító fordításban adnak ki. Az okok sokrétűek: a mű és fordítás értékét figyelembe sem vevő, pusztán üzleti megfontolásoktól kezdve egészen a klasszikus magyar fordítások afféle „szent tehénként” kezeléséig terjednek. (A jelen konferencia éppen ezeknek az okoknak a feltárására tesz/tehet kísérletet.) Működik az a kiadói gyakorlat is, amely a klasszikus fordítás újrakiadása és az újrafordítás között helyezkedik el: a régi fordítás leporolása, modernizálása. Ez történt az Osiris Kiadó négykötetes Csehov-kiadása esetén is.
Az 1950-es évek elején készült Csehov-fordítások „leporolásakor” különféle problémákkal kellett szembenézni:
1. Textológiai kérdések: az életmű egyes darabjainak egykori fordítása olyan szövegkiadások alapján készültek, amelyek a Csehov-textológia későbbi eredményei alapján tarthatatlanok.
2. Irodalomértésből fakadó problémák: az utóbbi 20-25 évben az oroszországi és nemzetközi Csehov-kutatás olyan eredményeket hozott, amelyek kimozdították a Csehov-próza értelmezését a merev „realista” kánonból. A modern szövegértés természetszerűleg kihat a fordításra is – a régi fordítások „leporolásakor” ezt a szempontot is figyelembe kellett venni.
3. Politikai megfelelések: a fordításokban, a sztálini idők szellemiségének való megfelelési kényszerből, szándékosan (talán kiadói nyomásra, talán öncenzúra eredményeként) kihagyták az eredetiben meglévő vallásos kifejezéseket, bibliai utalásokat.
4. Az oroszból való fordítás tradíciójának hiánya vagy eltűnése miatt az 50-es években fordítói gyakorlatlanságból adódó hibák (magyartalan mondatszerkezetek, a téma-réma kötöttséget figyelmen kívül hagyó szórendi megoldások, a szójátékok elsikkadása) fordulnak elő tömegével.
5. A fordító olyan értelmezési prekoncepciót érvényesít, amely a fordításban erkölcsi ítéletet eredményez egyes szereplők felett, miközben az eredeti Csehov-szöveg egyértelműen kerülni akar mindenféle morális megítélést.
Előadásomban elsősorban a fent vázolt fordítási problémákat igyekszem bemutatni.